Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2018. július 18.

Szent Jakab római katolikus templom

2014. november 4.

A csütörtöki Szent Jakab templom a román stílus jegyében épült. Igaz, hogy az idők folyamán többször átépítették, az eredeti alaprajza ma is kikövetkeztethető, s a 13. században épült plébániatemplomok alapelrendezését mutatja: keletre néző félköríves szentély, téglalap alakú hajó, a nyugati homlokzaton két torony, köztük a templom tengelyében bélletes kapuzat. Teljes egészében téglából épült (akárcsak a vidék többi Árpád-kori temploma), alapjaihoz azonban, nagyon valószínűen a korábbi templom formálatlan köveit is felhasználták. A templomot minden bizonnyal a Szentgyörgyi család építtette. Erre több mindenből következtethetünk: a nyugati oldalon máig meglévő, az építés idejéből származó kegyúri karzat (a kórus), valamint egy későbbi, 1333-as oklevél ezt a családot nevezi meg a templom kegyuraként. Egyébként ez a templom meglétének első okleveles említése is. A községet maguk között felosztó Szentgyörgyi testvérek, Sebes és Péter megegyeztek, hogy jóllehet a templom a község keleti felén, a Péternek jutott részen van, „mégis mindkét falurész népének közös plébániai temploma legyen.” (Az ugyanebben az időben épült várkonyi, szintén Szent Jakab templomról tudjuk, hogy a Szentgyörgyi család volt az építtetője.)
Az egész templom téglából épült, de a torony ikerablakaihoz és a portáléhoz faragott követ használtak.
Az ikerablakok a nyugati és a déli oldalon két szinten vannak, a keleti és az északi oldalon csak egy szinten. Az ikerablakok félköríve középső kőoszlopra támaszkodik (az északi oldalon a két torony közötti átjárás miatt az oszlopot kivették), ezek oszlopfőit gömböcskék díszítik.
A kőből faragott portálé az egyik legszebb része az eredeti román templomnak, egyébként más román kori templomoknál is ez a legdíszesebb rész. Ez a portálé, minden valószínűség szerint az 1590-ben történt földrengéskor való megrongálódása után, más vélemények szerint a déli kapu megnyitása után már nem volt használatban, ezért befalazták. Az 1956-os restauráláskor félig, majd a 80-as évek végén teljesen kibontották. A kapu nyílását egyenes vonalú kőkeret zárja. A két oldalán kőlapokon nyugvó két két oszlop bélletesen szűkül, az oszlopfők leveles díszítésűek. Az ajtónyílás fölött az oszlopokra támaszkodva félköríves bélletív található. Az ívmező három karéjjal keretezett kőlap, 9. kép mely sima, plasztikai kiképzés nélküli, a karéj külső részén azonban levéldíszt és gyöngysoros kapott. Ilyen gyöngysoros díszítése van az ajtónyílás keretének is. A portálénak ez a háromkaréjos ívmezeje francia-német hatásra utal. Külön érdekességet jelentenek a portálé oszlopain található különböző mélységű kivájt gödröcskék. Ezek a német népelem 14-15. századi megjelenésére utalnak. A német, elsősorban bajor nyelvterületen általános hiedelem volt, hogy a homokkőből épült szakrális objektumokból port kapartak ki egyes betegségben szenvedők, s ezt folyadékba keverve megitták, így reméltek gyógyulást. Ezt a szokást a német hospesek (vendégtelepesek) magukkal hozták, mikor Csütörtökben is megtelepedtek. Ez a magyarázata a templom portáléjának homokkő oszlopain található kikapart mélyedéseknek.

A mezővárossá válás, a templom átépítése
Mind a vásártartás és a vásárvám, mind a román templom megépítése a mezővárossá alakulás folyamatát segítette elő. A mezővárossá fejlődés azonban a legtöbb esetben nem volt ugrásszerű, sőt legtöbbször még írásos erősítést sem kapott. Az ilyen települések földesurai azonban előmozdították ezt a fejlődést, hisz – különösen a vásárvámok révén – komoly hasznuk is származott belőle. Ezt tették a Szentgyörgyiek is Csütörtök esetében. Bizonyára a csütörtöki jobbágyaik számára bizonyos kiváltságokat adtak (maguk választhatták bírójukat, közösen fizették adójukat). A hetivásár eredményezte egy idő után az iparosok megtelepedését is, hisz a vásártér mellett mindenütt az állandó hetipiacra termelő iparosok éltek. Ezek az iparosok egy idő után céhekbe is tömörültek. Csütörtök mezővárossá való fejlődésére, a település utcaképi kialakulására (piacutcás település), a piacra kerülő áruk bőségére vonatkozóan országosan is jelentős adatokat találunk abban az oklevélben, amely a Szentgyörgyi család 1333-as osztozkodását rögzíti Csütörtök piaca fölött. A piacon eladásra kínált áruk fölsorolását térképre vetítve kétségtelenül kitűnik, hogy csütörtök község egyetlen széles utcából állt, amelynek középső részén mocsaras víz folydogált. Ez határolta el a helység észak-keleti és dél-nyugati házsorát. Mivel Szentgyörgyi Sebes és Péter az osztozkodáskor egyenlő részt akartak biztosítani maguknak a vásárvám jövedelméből, ezért pontosak leírták, hogy a vásártér neki jutó részén mit lehet árusítani. Nagyon valószínű, hogy már egy régebben kialakult vásárrend alapján történt az osztozkodás. Ez a vásárrend valóban hagyományossá vált, és lényegében a 20. századig fennmaradt.
A mezővárossá válás tényét nem csak a vásár jelentősége, az iparosok megtelepedése támasztja alá, hanem egy jogi aktus is, a pallosjog elnyerése. Nagy Lajos 1363-ban Szentgyörgyi Péternek felhatalmazást adott, „hogy ők, az ő Cheuteurteuk nevű községükben, amely Challokeuz kerületben, Pozsony megyében van, a község területén akasztófát állíthassanak fel.” (A község határában mindmáig ismert az „Akasztófadomb” elnevezésű földrajzi hely.)
A mezővárossá váló település lakossága jelentős mértékben megnövekedhetett, elsősorban a német népelemhez tartozó iparosok megtelepedésére kell gondolni. Ezt az is bizonyítja, hogy a magyar Csütörtök név mellett a német Leopoldsdorf név, illetve változatai is előbukkanak a 14. század második felétől az oklevelekben. A fejlődéssel a település temploma is „lépést tartott”. A 14. század második felében történt ugyanis a templom jelentős átalakítása, megnagyobbítása. Ez azonban már az új stílus, a gótikus stílus jegyében történt. Az átalakítás idejéről okleveles adatunk ugyan nincs, de a stílusbeli összehasonlítások alapján arra következtethetünk, hogy Nagy Lajos uralkodásának idején, vagy legkésőbb Zsigmond uralkodásának kezdetén történhetett. Az átalakítás is egyértelműen a Szentgyörgyi családhoz kapcsolható, mert minden kétséget kizáróan ők a templom kegyurai. Az átalakítás célja pedig egyértelműen a megnagyobbítás volt, hogy a megnövekedett lakosságot be tudja fogadni. A megnagyobbítás a következőképp történt: a kis félköríves szentélyt lebontották; a templomhajó eredeti román kori falait északról és délről is új, gótikus keresztelőmedence is került a templomba, mely ma az északi oldalhajóban szenteltvíztartóként szolgál.
Így vált a megnagyobbított templom háromhajóssá, így tudta befogadni a település megnövekedett létszámú lakosságát, s csak magáét Csütörtökét, mert ekkor még a későbbi filiái (leányegyházai): Béke, Csákány, Gomba önálló plébániák. (Ezt egy 1390-es oklevélből tudjuk, mely felsorolja Pozsony megye plébániáit.)

Csütörtök mezőváros fénykora, a templom késő gótikus átépítése
A 15. század Csütörtök és temploma számára a töretlen fejlődést jelenti. Lakossága tovább növekszik, továbbra is újabb német népelemek betelepülésével. A települést Zsigmond uralkodása idején egyre több oklevélben nevezik német nevén Leopoldsdorfnak. A német ajkú hospesek megtelepedésére nem csak a település német neve, hanem egyéb tények is utalnak. Az iparosok létrehozták első céhszervezeteiket a mezővárosokban, így Csütörtökben is. A cserzővargák céhlevele, melyet Szentgyörgyi Simon és Péter adományozott a csütörtöki iparosoknak 1493-ban, mindmáig tanulmányozható. Ez a céhlevél pedig német nyelvű. A céhlevél egyes artikulusai még a hetivásáron való árusítást szabályozzák, de országos vásárok tartására is lehet belőlük következtetni. A csütörtöki céhek iparosai számára a mezőváros földesura 1500-ban az egész országra érvényes vámmenteséget szerzett. A vargacéhen kívül bizonyára más céhek is működtek a 15. és 16. században a községben. (Későbbi híradásokból tudunk a szabók, a takácsok, a bognárok céhéről is.)
A mezőváros fénykorában sor került a templom újabb, nagyvonalú átépítésére és felszerelésére is. Ezt az átalakítást is a Szentgyörgyi családnak köszönhetjük. Ez a 15. századi átalakítás adta meg tulajdonképpen a templomépület ma is meglévő tömeghatását.
Talán megalapozottan gondolunk arra, hogy ennek az utolsó nagy átépítésnek az idejét jelzi a déli bejárati kapu keretének kőbe vésett dátuma: 1485. Kérdéses még a déli oldalhajó lepusztulásának az ideje. Bizonyára nem sokat tévedünk ha ezt összefüggésbe hozzuk az 1590-es nagy földrengéssel, mely a portálén is a tornyok alján is repedéseket okozott. Ezt követően támogatják meg rendkívül otromba támpillérekkel a nyugati homlokzatot és a főhajó befalazott áttöréseinek helyét a déli oldalon. Ekkor kerülhetett mai helyére a déli bejárat is, melynek a reneszánsz stílus jegyeit mutató kapuja ma is használatban van.
A Szentgyörgyi család, akinek Csütörtök mezőváros és temploma a föntebb felvázolt fejlődést köszönheti, 1543-ban férfiágon kihalt. A mezőváros birtoka a kincstárra szállt, majd a 16. század közepétől különböző birtokosokhoz került. Ez lett az oka ezt követően a folyamatos visszafejlődésnek, elsorvadásnak. Egy 1553. évi portális összeírás Chetertek (Csütörtök) helység neve mellől elhagyta az oppidum (mezőváros) megjelölést is. A mohácsi csata után a déli országrészből a török elől menekülő népesség megtelepedésével a falu lakossága ugyan magyarrá vált (nyelvjárása is a délen honos ö-ző nyelvjárás lett), de fejlődése végleg elakadt, és falusi településként érte meg az újabb kort. Temploma pedig napjainkig őrzi az utolsó nagy átalakításkor kialakult formáját, azonban így is a Csallóköz legjelentősebb műemléke maradt.

Kategóriaépület, építmény
TelepülésCsütörtök [Štvrtok na Ostrove]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS48.097810, 17.355886
Készítés időpontja-
Készíttető neve-
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okaIsten dicsőségére
Gondozását felügyelikatolikus egyház
ForrásinformációkKovács László: Csallóközcsütörtök szakrális emlékei, Csallóközcsütörtök Önkormányzata, 2014
ID6011
Módosítás dátuma2014. november 4.
Szent Jakab római katolikus templom
Szent Jakab római katolikus templom
Szent Jakab római katolikus templom
Szent Jakab római katolikus templom

Ha hibát talált, jelentse!

Üzenőfal