Szent Jakab kápolna maradványai
A középkorban Pozsony egyik északkeleti szatelit-településének számító Szent Lőrinc falu egykori első plébániatemplomának maradványaira 1994-ben, elektromos beruházás kivitelezése során találtak rá. Az itt folytatott régészeti kutatás a templom négy építési periódusát tudta megkülönböztetni, és a környező területeken mintegy 200 középkori sírt is feltártak.
A legelső, 1100 körülre keltezhető fázis egy kváderkövekből épült, kör alaprajzú plébánia templom volt, félkör alakú szentéllyel. A 13. században, amikor a körtemplomtól pár méterre, északra felépült egy nagy méretű, Szent Lőrinchez címzett, három hajós új plébániatemplom, a régi épület temetőkápolnai funkciót kapott. Ennek megfelelően egy pincét ástak alá, amelyben osszáriumot (csontházat) alakítottak ki. A 14. század második felében az eredeti alaprajzzal teljesen szakító, új, gótikus stílusú temetőkápolnát emeltek ugyanezen a helyen. Ez a kis, minden oldalról támpillérekkel erősített, keletelt tengelyű kápolna téglalap alaprajzú hajóból és poligonális szentélyből állt, terét gótikus boltozat fedte. Körülötte változatlanul működött a temető. A legutolsó, dokumentálható építészeti beavatkozásra az új korban került sor, mikor is megerősítették a romladozó falakat és újraboltozták a hajót.
A kis kápolna a temető 1774-es megszűnésével azonos időben pusztult el.
A feltárt kápolna maradványai a piac épülete előtti tér keleti részén, egy üvegfém szerkezetű védő épületbe kukucskálva tekinthető meg, melynek ablakain rekonstrukciós rajzokat valamint szlovák és angol nyelvű leírást is találunk.
Hibát talált?
Üzenőfal