Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2024. március 29.

„A Káptalan-utca egy másik nevezetes háza a Prépostlak. Ez 1311-ben említtetik először. Ekkor Herkl városbíró a prépostsággal csereszerződést kötött. A prépost átengedett a városnak a városi fal emelésére egy a prépostsághoz tartozó telket, viszont a város városi telket engedett át a prépostnak lakása előudvaraként. Később Balbi Jeromos prépost a préposti lakást kényelmesebbé tétette. Mátyás király és Beatrix királyné megengedték, hogy a prépost kertet is létesítsen házánál s e célból néhány házat bontattak le. I. Ferdinánd király Miksával és Máriával a prépostlakban ebédeltek. 1632-ben Draskovich György a rozoga épületet lebontatta s alaptól kezdve ujat építtetett, mit a kapu felirata hirdet (Dei Opt. Max. Gloriae Successor. Commoditati Aedes vetustate labantes Solo aeqvans a fund. Exstruxit Georg. Drascovitius. Episc. Quinq. Eccles. Praep. Poson. M.DC.XX XII Sartas tectas servate). Már 1776-ban a prépostlakot megújítottak, akkor még egy nagy kapuval volt a szemben levő jezsuita székházzal összekötve. Ujabb időben Rónay Jáczint prépost szépitette azt, egyebek között az utcai sivár falat részben lebontatta s arra vasrácsot rakatott s a bejáratokon vasajtót és vaskaput alkalmaztatott. A prépostlaki istállókat b. Horeczky Ferenc alatt alakították át csinos és kényelmes bérlak-helyiségekké. Ugyanő helyeztette az épület falába a vörös márvány emléktáblát, melynek felirata hirdeti, hogy ez épületben látogatta meg 1886-ban április 27-én Rónay Jácint prépostot Erzsébet királyné és leányai Gizella és Valéria főhercegasszonyok.
A prépostság – történetét illetőleg – oly időben keletkezett, mikor a zárt káptalanok még nem fejlődtek ki. Alapítása megelőzi a honfoglalást. Valamelyik morvaszláv fejedelem alapította. Mojmír, Ratiszlav, Svatopluk buzgó keresztények és hitterjesztők voltak. A prépostság alapítása ezek valamelyikére vezetendő vissza. Okiratilag mindazonáltal még csak a XII. század elején említtetik először. Kálmán király törvényében az mint nagyobb prépostság van felsorolva, olyanul, melyben ezentúl is a tüzesvassal és forróvízzel való próbák megtartathatnak. A prépost székháza és temploma eredetileg fenn a várhegyen volt, de Imre királynak a pápához intézett abbeli folyamodására, engedné meg a prépostságnak a várból a városba való áthelyezését, lll. Ince pápa 1210-ben az áthelyezést megengedte. Imre király a maga folyamodását azzal indokolta, hogy a híveknek a vártemplomba való feljárásából könnyen veszélyeztethetnék a vár biztonsága. Utóbb a pozsonyi prépost is folyamodott az áthelyeztetésért, mert gyakran megesik, hogy a kanonokok a meghatározott órákban a várba be nem bocsájtatnak s így az előírt isteni tiszteletet meg nem tarthatják. lll. Honorius pápa ezért 1221-ben a prépostság áthelyezését szintén megengedte. A prépostság tényleg 1221 után került le a várból a városba.
A prépostsághoz a káptalan mint záros testület csak később járult, nem is mint külön alapítás, hanem mint a prépostsági intézmény tovább fejlődése. Eredetileg 14 tagból állott. Jövedelmei erdőkből, szántóföldekből, házakból, bor-, gabona- és állattizedből, révtizedből, hal-jővedelemből, malomadóból s alapítványokból is folytak. IV. László 1277. évi okmánya szer int a prépostság és káptalan javai részint kir. adományból, részint a hívek kegyajándékaiból avagy részint vételből s egyébképi szerzésből kerültek össze. IV. Béla Sámodot, Vőlkőt és Kürtöt adta a prépostnak és káptalannak. IV. László Flenzendorfot (Káptalan rétje), Szilincset. Csandolt (Toronyt) adományozta a káptalannak. Uzur, Akali, Csörle, Simperg. Csukárd, Deáki stb. magánosok adományozásából jutott neki. Egyházfalva 1507 óta a prépostságé. Papfalván a prépostnak jobbágyai voltak. Voltak azonkívül a prépostnak halfogó helyei és haIászjobbágyai, mindenféle szőlői s házai. A Kecske-utcai (mai Kisfaludy-utcai) prépostkert csak újabb időben lett parcellirozva s kiépitve. Gondatlanság, erőszakoskodások, rablások következtében azonban már a XIV. században szó van a káptalan szegénységéről s ezt még inkább panaszolják fel a XVI. században. 1515. jun. 15-én a Pozsonyban időzött II. Ulászló király, Balbi pozsonyi prépostot és a káptalant 6 évre minden adó alól felmenti, mert a tűzvész által nagy kárt szenvedtek. Ebből kétségtelen, hogy a Káptalan-utca akkor teljesen leégett. A káptalan jogai azt illustris testületté tették. Volt a káptalannak ordáliai, szabad végrendelkezési, menedék és pallós joga. Mint hiteles hely okiratok kiállítására volt képesítve s e jog még csak a XIX. században szünt meg a közjegyzői intézmény meghonosításával. 1405-ig gyakorolta egyszersmind a biráskodási jogot saját népe felett. Sajnos szabadalom és mentesség tette a káptalant kiváltságolttá, melyek ma már persze elévültek.
A prépost tekintélye kezdetben igen nagy volt, jogai és kiváltságai révén. Eredetileg püspöki joghatóság-félét gyakorolt a XIII. századig. Az ordinátión alapuló joghatóságon kivül sok jurisdictionális hatalma tényleg egyenlő volt a püspökével a XIII. századon túl a XIV. század végéig. Kanonokságokat és javadalmakat adományozott, megürült kanonoki javadalmakra várandóságokat adott, székilletményt s halálnegyedrészt szedett a neki alárendelt plébániáktól és kápolnáktól. Szenthelyek felett joghatóságot gyakorolt, bíráskodott, büntetett, kinevezett szabadon és visszavont szabadon általános helynököket és ügyhallgatókat, megerősítette a városi plébánost, egyházi tilalmat és kiközösítést mondott ki, s mindezt nem delegált, hanem rendes, saját joghatósága erejénél fogva gyakorolhatta, úgy hogy a pozsonyi főesperesi kerület még királyi iratokban is dioecesis, a prépost maga az okiratokban ordinarius névvel jelöltetik. Később egyes visszaélések következtében jogkörét zsinati határozatok megszorították. Mai joga már csak a pozsonyi főesperességre kiterjedő főesperesi jogaiból, némely püspöki joggyakorlásból (privilegium pontificalium), nagyobb jövedelemből s esetleges egyházi címekből áll. Rangra nézve ő következik mindjárt az esztergomi káptalan prépostja után.
Jogok, birtokok, kiváltságok tulajdonában lévén, a pozsonyi prépostok hajdan nevezetes szerepet játszottak úgy az egyházi mint a politikai életben. Egyesek közülük kiváltak tudományuk, irodalmi működésük, diplomáciai szereplésük, nemzetközi békeközvetítésük és műszeretetük által. A pozsonyi préposti székből emelkedtek többen a legmagasabb hierarchiai fokozatokra: püspöki, érseki, patriarchai méltóságokra. Egyik-másik közülük mint az apostoli szék nuntiusa, avagy a királyi kancellária bizalmas embere tűnik ki. Mai prépostjaink már csendes visszavonultságban élnek, közjogi állásukkal, jogkörükkel együtt nyilvános szereplésük is megkisebbedett.“

Kategóriaépület, építmény
TelepülésPozsony [Bratislava]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapot
GPS48.142474, 17.105593
Pontos helyszín, címKáptalan utca 19. - Kapitulská 19.
Készítés időpontja1632
Készíttető neveDraskovich György
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okalakhatás, egyházi tevékenység
FeliratDei Opt. Max. Gloriae / Successor. Commoditati / Aedes vetustate labantes / Solo aeqvans a fund. Exstruxit / Georg. Drascovitius. Episc. Quinq. / Eccles. Praep. Poson. M.DC.XX XII / Sartas tectas servate
Gondozását felügyelikatolikus egyház
ForrásinformációkDr. Ortvay Tivadar: Pozsony város utcái és terei, A város története utca – és térnevekben, Pozsony, 1905, Wigand F. K. Könyvnyomdája, 213-217. oldal
Rövid URL
ID23457
Módosítás dátuma2019. február 10.
pozsony-prepost-lak (2)
pozsony-prepost-lak (4)
pozsony-prepost-lak (5)
pozsony-prepost-lak (6)
pozsony-prepost-lak (7)
pozsony-prepost-lak (8)
pozsony-prepost-lak (9)
pozsony-prepost-lak (10)
pozsony-prepost-lak (12)
pozsony-prepost-lak (13)
pozsony-prepost-lak (14)

Hibát talált?

Üzenőfal