A mai várost a tatárjárás után szász telepesek létesítették. A század végére már városfalai és városi kiváltságai voltak. Az 1412-ben szabad királyi városi rangot kapó, jelentős kézműiparral rendelkező Podolin 12 szepesi várossal együtt zálogként lengyel uralom alá került (1412. november 8-án Luxemburgi Zsigmond 37 000 cseh garasért – zálogba adott 13 szepesi várost, valamint három várkastélyt II. Ulászló lengyel király számára), ahonnan csak 1772-ben került vissza a Magyar Királysághoz. Középkori eredetű Belvárosa viszonylag épen vészelte át az elmúlt századokat.
A templomot régi krónikák szerint 1298-ban alapították. Gótikus stílusban épült: szentélye és hajója is csúcsíves keresztboltozattal fedett, szentélye támpilléres. Freskói a 14. századból származnak. A templom berendezése ma barokk, a középkorból csupán a 15. századi bronz keresztelőkút maradt meg (több középkori berendezési tárgyát a lengyelországi Wisnicbe vitték).