Petőfi Sándor 1845-ös felvidéki utazásának utolsó állomása Losonc volt, ahol egy hetet töltött és két verset írt. A költő halálának 50. évfordulója alkalmából Losoncon, 1899. julius 30-án emlékünnepet rendeztek, ennek keretében jelölték meg a házat ahol Petőfi megszállt. Az aranybetüs, fekete márványtáblát terrakotta keret övezte, lanttal, tollal, arany csillagal, babérkoszorúval. Készítője Csordás József (1861-1909) helybeli szobrász, kőfaragó volt. 1945-ben, mint minden magyar emléket, a Petőfi táblát is eltávolították. A helyi Csemadok vezetőségének 1950-ben sikerült elérnie, hogy Petőfi losonci látogatása l05-ik évfordulójára visszahelyezzék az emléktáblát, mégpedig ünnepélyesen. 1950. július 30-án, az apátfalusi posztógyár fúvószenekara kiséretével vonult fel a város lakossága a fellobogózott „Petőfi-ház” előtti emelvényhez, ahol Nagy István, a Csemadok helyi csoportjának elnöke nyitotta meg az ünnepélyt. A Csemadok központi vezetőségét Pathó Károly képviselte. Beszédet mondtak helyi, járási és kerületi párt- és állami vezetés képviselői is. Az emléktábla leleplezése után, amit – a Csemadok-krónika szerint – a „nagyszámú jelenlévők nagy lelkesedéssel fogadtak” elhangzott Petőfi  „A szabadsághoz” c. verse szlovák nyelven, az „Egy gondolat bánt engemet…” kezdetű pedig magyar nyelven. A Csemadok 80 tagú vegyeskarának énekével ért véget az emléktábla újraavatása. Az ünnepély a Városháza nagytermében kultúrműsorral folytatódott. 1975-ben szlovák nyelvű emléktáblát is elhelyeztek az eredeti tábla fölé.

Rendezvények: Koszorúzás a Kármán Napok keretében, magyarországi csoportok városnéző sétájának megállója.