Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2024. március 29.

Peregrinyné Lenkey Emma sírja Csejtén

Peregrinyné Lenkey Emma sírja Csejtén

Lenkei és zádorfalvi Lenkey Emma Bécsben látta meg a napvilágot 1824-ben. Apja, Lenkey Lajos gyalogos kapitány, anyja, Wolf Marianna, bécsi illetőségű asszony. Unokahúga volt többek között Lenkey János honvédtábornoknak (a 14. aradi vértanú), aki az aradi vértanúk perének egyik vádlottja volt, de pszichés betegsége miatt az eljárást megszüntették ellene. Elborult elmével az aradi vár börtönében halt meg 1850. február 9-én.
Lenkey Emma Budán kötött házasságot Dr. Peregriny Elek miniszteri tanácsos, magánnevelő, akadémikussal, akivel Budán az Úri utcában álló, volt Megyeháza épületében éltek, mely épület 1828-ban került a Lenkey család birtokába.
Mivel Peregriny aktívan részt vett – mint hivatalnok – az 1848-as forradalomban, így a szabadságharc bukása után neki is menekülnie kellett Lenkeyékkel közösen Haynau bosszúja elől. Andrássy gróftól földet bérelt, és visszavonult Csejtére gazdálkodni. Emma, a felesége ekkor már halálos beteg volt. A 26 éves fiatalasszony szervezetét felőrölte a tüdőbaj. Útközben, Csejte határában halt meg a kocsiban, férje és a három kislánya szeme láttára. Sírja ma is látható a csejtei temetőben.

Lenkey Emma férje, Dr. Peregriny Elek (Gálszécs, Zemplén megye, 1812. február 12. – Budapest, 1885. április 3.) bölcseleti doktor, pedagógus, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Atyja a lengyel származású nemes Peregriny György orvos volt, Máramaros vármegye főorvosa, aki Máramarosszigetre tette át lakását. Peregriny Elek is ott végezte középiskolai tanulmányait. 1827-ben a kegyes tanítórendbe lépett, Kecskeméten két évet töltött, azután a szerzetből kilépett. Felsőbb iskoláit Pozsonyban és Pesten végezte. 1833-ban nevelő lett gróf Andrássy Károly házánál, ő nevelte Andrássy Gyula grófot három évig, s ekkor utazást tett Német- és Olaszországban. Visszatérvén, 1837-ben újra nevelőül hívták meg báró Mednyánszky Alajos házához. 1840-ben lett bölcseleti doktor. 1842-ben Angol-, Francia-, Németországban, Svájcban, Olaszország egy részében és Londonban tett utazást és hazatértekor Károlyi György grófnál lett nevelő. 1844-ben könyvbírálóvá nevezték ki, ezen év szeptember 3-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjául választotta. 1848-ban elvesztvén könyvvizsgálói hivatalát, Csejtén (Nyitra vármegye) mint haszonbérlő élt. A nevelés és tanítás tudományát különös szorgalma tárgyává tette, alaposan megismerkedett a külföldi, főképp a német pedagógia bő irodalmával, megkezdte irodalmi hasznos munkásságát és Campe Amerika fölfedezésének fordításával a gyermeki kedélyhez illő előadást elsajátítani iparkodott. 1848-ban a magyar királyi egyetemen a nevelés tanárává, 1849-ben közoktatási miniszteri tanácsossá nevezték ki. 1857-ben Pesten fiúnevelő intézetet nyitott, melyet 1861-ben Budára tett át. 1866-ban egyszersmind az egyetemnél mint magántanár kezdett működni. Tagja volt a pesti egyetem bölcseleti karának és a rajnamelléki enciklopédiai társaságnak. Tagja volt a pesti állami tanítónőképző igazgatóságának; több évig viselte a kisdedóvó-egyesület tanügyi szakosztályának elnökségét. Veje Neÿ Béla építészmérnök, unokája Neÿ Ákos vasúti mérnök-igazgató volt.
Cikkei a Hírnökben (1837-41. stb. sz. és Századunk 1838. 3. szám. Visszatekintés utazásomra); az Athenaeumban (1838-39., 1941., nevelési cikkek); a Hírnökben (1841. 5. sz. Vélemény a Pesti Hirlapban Almási Balogh Pál által tervezett hasznos ismereteket terjesztő társaság ügyében); a Tudománytárban (Uj folyam XI. 1842. A tanítási rendszerekről, különösen a humanismus és realismusról); a Magyar Szépirodalmi Szemlében (1847. I. 24-26. sz. Mythologia); az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.

Munkái:

– Campe, Henr. Joachim, Amerika fölfedezése. Mulatságos olvasókönyv gyermekek és ifjak számára. Pest, 1836. Három rész (Kolumbus. Kortez. Pizarro. Ujabb kiadás. Pest, 1850.).
– Életből szedett képek csarnoka. Ifjú szivek művelésére. Pozsony, 1837.
– A magyarok története. Az ifjúság használatára. Buda, 1838. (Ism. Századunk 64. sz., 2. bőv. kiadás. Nagy-Szombat, 1840., 3. és 4. k. Pest, 5. k. 1861., 6. k. 1863., U. ott. Ism. Kritikai Lapok 1862. 25. sz.).
– Bánya. Az ifjúság képzésére. Buda és Pest, 1840-1845. nyolcz füzet két kötetben, kő- és fametszetekkel. (Ezen czímmel is: A kis gyűjtő az ifjúság képzésére. A m. tud. akadémia Gorove-díját nyerte.)
– Természettörténet műtudományi jegyzetekkel. A tanuló ifjúság használatára alkalmazá … Kiadta Olmiczer József. Buda, 1842. (Ism. Athenaeum 1843., 2. kiadás. Pest, 1844.).
– János gazda, vagy a falu barátja. Pest, 1843.
– Uj ABC, vagy ki akar magyarul és németül olvasni? Magyar és német nyelven. Négy szinezett képpel. Ugyanott, 1844.
– Mythologia. A két nembeli ifjúság használatára. Képekkel. Ugyanott, 1845. 2-ik bőv. kiadás 165 képpel. Ugyanott, 1857.
– Állatok, növények és ásványok országának természetleírása kérdések és feleletekben tanulók számára. Ugyanott, 1845.
– Olvasókönyv. Városi és falusi gyermekek számára. Ugyanott, 1846.
– Természettörténet. Az ifjúság tanítására és házi használatra. Ugyanott, 1847. 16 tábla színezett rajzzal. (Uj kiadás. U. ott, 1852.)
– Olvasókönyv. A negyedik elemi osztály számára. Buda, 1847.
– Magyarország története az algymnasium használatára. Pest, 1863. (2. kiadás. Ugyanott, 1866.)
– Általános neveléstan. U. ott, 1864.
– Epitome historiae sacrae, ad usum tironum linguae latinae. Auct. C. F. Lhomond. A magyar ifjúság használatára alkalmazta. Ugyanott, 1865.
– A római és görög mythologia. Képekkel. 2. kiadás. Ugyanott, 1870. (Ism. Orsz. Tanáregylet Közlönye, V. 1871-72. 246., 568. l).
– A budai m. kir. állami tanítóképezdék négy évi történetének vázlata. Bpest, 1874.

Kategóriatemetők, sírkövek, sírhelyek
TelepülésCsejte [Čachtice]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotfelújításra szorul
GPS48.718723, 17.791152
Pontos helyszín, címtemető
Készítés időpontja1851 körül
Készíttető nevePeregriny Elek
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okakegyeleti, emlékezetmegőrzés
FeliratItt nyugszik / Peregriny Elekné / született / Lenkey Emma / * 1824. jul. 9. / † 1850. oct. 3.
Gondozását felügyeliismeretlen
Forrásinformációkhttp://lenkeytarsasag.hu/book/export/html/289 *** http://urbface.com/budapest/a-volt-varmegyehaza *** https://tagostonlaszlo.hu/olvashato/48-oseim-uzenete/ *** http://epa.oszk.hu/03200/03286/00077/pdf/EPA03286_palocfold_2006_1_078-084.pdf *** https://hu.wikipedia.org/wiki/Peregriny_Elek
Rövid URL
ID22824
Módosítás dátuma2019. január 7.
csejte-lenkey-emma-sirja (2)
csejte-lenkey-emma-sirja (3)
csejte-lenkey-emma-sirja (4)
csejte-lenkey-emma-sirja (5)
csejte-lenkey-emma-sirja (6)
csejte-lenkey-emma-sirja (7)
csejte-lenkey-emma-sirja (8)
csejte-lenkey-emma-sirja (9)

Hibát talált?

Üzenőfal