Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2018. július 18.

Nyári prímási palota

2015. december 22.

A székvárosunk török kézre kerülése nyomán Nagyszombat városába kényszerült esztergomi érsekek természetesen az új magyar fővárosban, a Bécshez és a kormányhivatalokhoz közeli Pozsonyban is rezidenciát építettek ki.
A mai palota telkét a 16-17. század fordulóján Forgách Ferenc érsek vásárolta meg és – feltételezések szerint – épp a mai palota helyén, létrehozta a később méltán híressé vált Pozsonyi Kertet, az ország legelső, tudományosan is leírt arborétumát.
Valószínűleg 1614-től már itt lehetett az érseki székhely is. Lippai György érsek 1642-66. között új, késő reneszánsz palotát építtetett ide és fejlesztette a kertet is. Lippai György közbenjárására Pozsonyba került öccse János is, aki a kert vezetője lett. Itt a kert és a kertészet életcéljává vált. A gyakorlati kertészkedés mellett a szakma tudományos, elméleti kérdéseivel is foglalkozott korának megfelelő, sőt sok esetben azokat messze túlhaladó szinten. Ismerte a keleti, görög és a római gazdasági írók műveit, de korának szakmai irodalmát is. Az utóbbiak Nyugat-európai – többnyire latin nyelvű szakmunkák voltak, melyek elsősorban botanikai, illetve kertészeti és gyógyászati leírásokat tartalmaztak. 1761-65. között Barkóczy érsek utasítására a palotát Franz Anton Hillebrand építész tervei alapján késői barokk stílusban átépítették és bővítették, kialakítva mai képének legfőbb jellemzőit.
A három szintes, barokk palota szabályos, szögletes “C” alaprajzú épület. Leghangsúlyosabb része a tengelyben elhelyezett, rizalittal és magas manzárd tetővel is kiemelt középső rész, ahol a főbejárat is nyílik.
A 20. század második felében zajlott műemléki felújítással jócskán vesztett díszeiből az épület. A tőle keletre elhelyezkedő, azzal egykor szerves vizuális egységet alkotó zöldterületből a szocializmus idején Szabadság tér néven tragikus betondzsungelt építettek ki. A palotától északra a parkban egy – szintén kétes építészeti értékű – modern irodaépületet emeltek.
Ma a palotában a Szlovák Köztársaság Kormányának hivatala működik, így az nem látogatható.
Lippai János gyakorlati kertészkedés mellett a szakma tudományos, elméleti kérdéseivel is foglalkozott, sok esetben korát messze túlhaladó szinten. Ismerte a keleti, görög és római gazdasági írók műveit, de korának szakmai irodalmát is. Jól látta a korszerűtlen gazdálkodás hátrányait. Ezért tartotta szükségesnek tapasztalatai alapján olyan gazdasági leíró munkák megírását, amelyek a modernebb, célszerűbb gazdálkodást segíthették.

A Posoni kert
Három kötetet foglal magában, ezzel a teljes növénytermesztési spektrumot lefedi.
Az első kötet Virágos kert címmel jelent meg 1664-ben, a második kötet a Veteményes kert szintén 1664-ből, a harmadik pedig a Gyümölcsös kert, ami Bécsben jelent meg 1667-ben.
Ezekben a kötetekben a pozsonyi érseki kert növényeit és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati, termesztési munkálatokat írta le saját tapasztalatai alapján, fűszerezve azokat megjegyzéseivel, elemzéseivel.
A régies nyelvezet szépségein túl számos, ma is mindenki számára hasznos tudnivalókkal gazdagodhatunk, ha elolvassuk a köteteket.

Virágos kert
A Virágos kert című kötetben korhű képet kapunk a XVII. század díszkertjeinek beosztásáról és azok fenntartásáról, amelyet ábrákkal is jól szemléltetett. A kertben csaknem 150 dísznövényfajt ápoltak, gondoztak. Ezeket termesztési hasonlóságuk alapján csoportosítva mutatta be, részletesen leírva az egyes munkafolyamatokat.

Veteményes kert
Ebben a kötetben a zöldségtermesztés tudnivalóit ismerhetjük meg. Külön fejezetben foglalkozott a kertészeti magvetés és a hold változásainak összefüggéseivel. A magvetésen túl ismertette valamennyi zöldségfélének a gyakorlati munkáit. Hazánkban elsőként sorolta fel “Az vetemények ellenségei ellen való orvosságok” módját, és ezzel megvetette a kertészeti növényvédelem alapjait. Ezen kívül olvashatunk a kötetben a tartósítás kérdéseiről, és a gyógynövényekkel kapcsolatos tudnivalókról is. .

Gyümölcsös kert
Művének utolsó része, a Gyümölcsöskert már csak halála után jelent meg, unokaöccsének ifj. Lippai Györgynek segítségével, 1667-ben, Bécsben. E kötetben a gyümölcsös és faiskolák munkáit írta le.
A kötetből megismerhetjük a fák vegetatív szaporítási lehetőségeit, a különböző oltási módokat. Részletes felsorolást adott az egyes gyümölcsfajok fajtáiról, közöttük a hazai fajtákról is. Így megkülönböztetett 4 köszméte, 3 ribizli, 4 kajszi, 6 barack, 10 szilva, 23 alma, 26 körte, 4 meggy és 6 cseresznyefajtát. Ezzel megteremtette az első magyar fajtaismerettant. Fajtaleírásai saját megfigyelésének eredményei. Ezen túlmenően ismertette minden gyümölcsfaj termesztésének és felhasználásának módját és lehetőségét is.. Kitért a növényvédelemre, az érett gyümölcsök tárolására és feldolgozásukra.

A szerzőről
Lippai János Pozsonyban született 1606 november 1-jén. A pozsonyi, majd a bécsi iskolákban tanult, 1624-ben belépett a jezsuita rendbe. Jeles filológiai ismeretei lehetővé tették, hogy a grázi és a bécsi egyetemen keleti nyelveket adjon elő. 1643-ban tért vissza Magyarországra. Először a győri kollégiumot igazgatta, majd a trencséni rendházat vezette.
Legidősebb bátyja Lippai György 24 évig esztergomi érsek, korának kiemelkedő személyisége volt, megalapította a nagyszombati egyetem jogi fakultását, nevéhez fűződik a XVI. század második felében létesített pozsonyi érseki kert továbbfejlesztése, átalakítása, amely szépségével, növényeinek gazdagságával európai hírnévre tett szert.
Lippai szerint a kert “a földön tálált csillagos ég”, ami “új életet ad, erőt nyújt, bút, bánatot kerget”.

Kategóriaépület, építmény
TelepülésPozsony [Bratislava]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS48.152501, 17.109312
Pontos helyszín, címEsterházy tér 1. - Námestie slobody 1.
Készítés időpontja1614
Készíttető neveForgách Ferenc érsek
LétrehozóFranz Anton Hillebrand építész
Készítés céljának ismert okareprezentatív okok
Gondozását felügyeliszlovák állam
Forrásinformációkhttp://www.muemlekem.hu/hatareset?id=1435 * http://konyvmanufaktura.hu/termek/lippay-janos-a-posoni-kert-borkotesben/
ID10236
Módosítás dátuma2015. december 22.
Nyári prímási palota
Nyári prímási palota
Nyári prímási palota
Nyári prímási palota
Nyári prímási palota
Nyári prímási palota
Nyári prímási palota
Nyári prímási palota
Nyári prímási palota
Nyári prímási palota
Nyári prímási palota
Nyári prímási palota

Ha hibát talált, jelentse!

Üzenőfal