Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2019. november 13.

Ludvigh János sírja

Ludvigh János, országgyűlési képviselő, született 1812-ben Szepes-Bélán; iskoláit Késmárkon, Eperjesen és Sárospatakon végezte, többek köztt mint Pulszky Ferencznek és Henszlmann Imrének iskolatársa. Már jogász korában foglalkozott irodalommal, később magyar nyelmívelő társaságot alakított a Szepességen, melyet azonban a nádor és a cancellaria betiltottak. Feltünő tehetségeinek és munkásságának első jutalma az lett, hogy előbb Szepes-Béla városa, később a XVI. szepesi város kerülete főjegyzőjévé választotta; ugyancsak a szepesi városok küldötték őt az országgyűlésre, hol erélyesen küzdött azoknak ősi országgyűlési szavazatjoga mellett, mely czélból egy akkor nagy feltűnést keltett okmányt állított össze s nyújtott be az országgyűléshez kérvény alakjában, mely a szepesi városok diplomatikai történetét foglalta magában. Ez időben kezdett a hirlapirodalommal foglalkozni, mint számos hirlapnak, többek közt Kossuth Pesti Hirlapjának szorgalamas levelezője. 1848-ban az iglói kerületet képviselte; ekkor az országgyűlés egyik jegyzőjévé választotta s a Kossuth Hirlapjának munkatársa volt. A szabadságharczban nevezetes részt vett és mint kormánybiztos működött Görgey táborában; jelen volt Buda ostrománál. 1849-ben tehetségeinek és érdemeinek elismerésével a hétszemélyes tábla birájává nevezték ki, de a kormánytól nyert újabb fontos küldetések miatt ez állást nem foglalhatta el. Kossuth neki egy ízben a pénzügyminiszteri tárczát is fölajánlotta, de nem fogadta el. 1850-ben, midőn Haynau elfogatási parancsot adott ki ellene, külföldre menekült és Brüsszelben telepedett le. Itt igen benső barátságban élt Jósika Miklós báróval és fáradhatatlanul dolgozott saját és családja fentarthatása érdekében, szünet nélkül hazafias érdekeket is szolgálva. Megkisérlette a magyar borok bemutatását, de nem sok szerencsével, a hazai borkezelők pontatlansága és rossz kezelése miatt. Ez időben munkatársa volt az Indépendance Belgenek és a Magyar Sajtónak, 1865-től a Honnak, 1867-ben a Magyarországnak brüsszeli levelezője. 1861-ben a késmárki kerület megválasztotta képviselőjének, de ő nem jött haza, valamint 1865-ben sem fogadta el e került meghívását. Azonban 1869-ben, mikor két kerület választotta meg képviselőjévé, a késmárki (márcz. 16.) és Szeged városa, Késmárknak, mint szülőföldjének mandátumát elfogadván, hazajött és a balközépen foglalt helyet, rendes munkatársa maradván a Honnak. Ez időben már sokat betegeskedvén, haláláig már csak tollal szerepelt a politikai mozgalmak terén. Utolsó czikke: Miért kell a Rajner törvényjavaslatot elvetni? a Honban (1870. 150., 151. 154. júl. 9.) jelent meg. Kevéssel halála előtt kérte ápolóit, hogy tegyék íróasztalához, melynél annyit dolgozott, és fejét íróasztalára hajtva hunyt el 1870. júl. 11. Budapesten.Sírját a szepesbélai temetőben találhatjuk meg.
Czikkei a Sasban (XI. 1832. Jefferson Tamás); a Századunkban (1840. 20. sz. Maroniták); a Pesti Hirlapban (1841. 89. sz. Tizedváltság, 1842. 142. sz. Tizedváltsági ellenzés, 186. sz. Büntetőjogi észrevételek, 1843. 224. sz. A szepességi XVI város életkérdése körül sat.); a La Libre Recherche (LXI. aug. füz. Donne és historiques fournies par les étymologies magyares); a Honban (1868. 66. szám. Asbóth Sándor és Paraguaya, 84. sz. Házasság Angliában, 1870. 88. sz. Husvéttojások); az Igazmondóban (1868. 18. sz. Turin ápr. 22.) sat.

Munkái:
1. A szepességi XVI város pragmaticai története és állományvázlata. Lőcse, 1842. (Németül is. U. ott, 1842.)
2. Nouvelle page de l’histoire des Habspourgs. Bruxelles, 1859.
3. La Hongrie et la germanisation autrichienne. U. ott, 1860.
4. La Liberté religieuse et le protestantisme en Hongrie. U. ott, 1860.
5. La Hongrie devant l’Europe. U. ott, 1860.
6. Qui payera les dettes de l’Autriche. U. ott, 1861. (Röpiratok, melyek a birodalomra nézve eltiltattak.)
7. Törüljük el a vallásügyi miniszteriumot, mint a haladás akadályát. Pest, 1868.
8. An meine Mitbürger und Wähler des Késmarker Wahlbezirkes. U. ott, 1869.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Levele Horváth Mihályhoz, Brüsszel, 1865. ápr. 22. (a m. n. múzeumban); Kertbenyhez 1866. júl. 24. (gyűjteményemben).

Kategóriatemetők, sírkövek, sírhelyek
TelepülésSzepesbéla [Spišská Belá]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapot
GPS49.187188, 20.452656
Pontos helyszín, címtemető
Készítés időpontja1875 körül
Készíttető nevepolgártársai
LétrehozóGerenday/ Budapest
Készítés céljának ismert okakegyeletadás
FeliratLUGVIGH JÁNOS / A KÉSMÁRKI KERÜLET 1869/70iki / ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJÉNEK / 1848/49ben VOLT KÖVETNEK / ÉS KORMÁNYBIZTOSNAK EMLEKÉÜL / EMELTÉK POLGÁRTÁRSAI. / SZÜLETETT BÉLÁN / 1812. MÁJUS 12én / MEGHALT BUDAPESTEN / 1870. JULIUS 11én.
Gondozását felügyeliismeretlen
Forrásinformációkhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/l-940D4/ludvigh-janos-96718/ *** https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ludvigh_J%C3%A1nos.jpg
ID26940
Módosítás dátuma2019. október 21.
szepesbela-ludvigh-janos-sirja (2)
szepesbela-ludvigh-janos-sirja (3)
szepesbela-ludvigh-janos-sirja (4)
szepesbela-ludvigh-janos-sirja (5)
szepesbela-ludvigh-janos-sirja (6)
szepesbela-ludvigh-janos-sirja (7)
szepesbela-ludvigh-janos-sirja (8)
szepesbela-ludvigh-janos-sirja (9)
szepesbela-ludvigh-janos-sirja (10)

Ha hibát talált, jelentse!

Üzenőfal