Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2024. március 29.

Kuffner-kastély Diószegen

Kuffner-kastély Diószegen

Diószegen, az észak-kisalföldi mezővárosban a Guttmann–Kuffner-cég cukorgyárat építtetett és a környéken mintaszerű gazdaságot létesített. A gyár igazgatója, a morvarországi születésű Kuffner Károly (1847-1924) 1884-ben házasodott meg, ezután Diószegen felépíttette kastélyát. 1896-ban „diószeghi” előnévvel magyar nemességet, 1904-ben bárói rangot kapott. A kastély helyén eredetileg földszintes, tornácos kúria állt. Vaskos falai lehetővé tették, hogy az új kastély a régi épület felhasználásával készüljön. Ehhez a terveket a bécsi Franz Neumann készítette; a Budapesti Látogatók Lapja szerint úgy, hogy „az építészben és tulajdonosban egyaránt megvolt a hajlam az átalakitás festői kivitel[é]re”, és az épület alakját „közös megegyezéssel” határozták meg. Az építésre 1885-86-ban került sor, a kőművesmunkán kívül mindent bécsi cégek (Oesterreicher, Beschorner, Falkenstein, Schwarz, Milde) végeztek el. A kivitelezés viszonylag csekély összegbe, mindössze 60.000 forintba került. A kastélyt Kuffner Károly állandó lakhelyének szánta. 1908-ban mellékszárnyát emeletesre bővítették. 1919-ben emeletét és tetőzetét tűzvész rongálta meg; 1921-ben ez a rész módosított formában épült újjá. Az egyemeletes kastély hosszúkás téglány formájú, változatos tetőidomú, és a német reneszánsz valamint a favázas építészet furcsán vegyített elemeivel készült. Főhomlokzatán középen kétemeletes, poligonális épületrész emelkedik, melynek feltűnő, toronyszerű külsőt kölcsönzött meredeken elvékonyodó,fiatornyokkal gazdagított tetőzete. Ettől jobbra másik, ugyancsak kétemeletes épületrész lép előre; ezt eredetileg hegyes, ötlépcsős oromzat koronázta. A kastély bal végét magasabb, összetett tetőidom borította. A tömegelrendezés szertelenségét, kiegyensúlyozatlanságát fokozta az épület bal sarkához ragasztott, vaskos konzolokra támaszkodó, köríves zárterkély, melyen kis hagymakupola ült. A kváderezett földszint ablakait neobarokk vasrács védte. Főpárkánya fagyámokon ült, egyébként is feltűnő tetőzetén fekete és zöld pala rajzolt mintázatot. A bal oldalhomlokzatot és a hátsó homlokzatot gerendavázas, meredek oromzatok ellenpontozták. A hátsó homlokzat jobb oldalához kétszintes, nyolcszög alaprajzú, favázas veranda illeszkedett, melynek külön, hegyes teteje volt. A homlokzat bal végén hegyes sisakú torony emelkedett. Az épület bal hátsó sarkához keskeny nyaktaggal mellékszárny csatlakozik. Lehet, hogy itt már eredetileg állt egy korábbi melléképület, melyet 1908-ban csak kibővítettek, hogy benne télikertet alakítsanak ki. A kastély középfolyosós földszintjén az utcai traktus boltozatos terei elárulják korábbi eredetüket. Az 1885-86-os építéskor ezt a szintet hátsó irányban bővítették, erre az oldalra került a tágas, háromkarú főlépcső is . A főbb termeket az újonnan épített, de ugyancsak középfolyosós emeleten alakították ki. A részben ma is meglévő belső kiképzésről a Budapesti Látogató Lapja 1894-ben közölt leírást: „A kerti oldalon levő feljáratból a főlépcsőhöz jutunk, mely a földszintről az első emeletre vezet: ez szép, terjedelmes famennyezettel ellátott csarnok, melyben a falépcső az angol épitmények módjára szabadon függ. A lépcső feljárástól oldalvást egy páholyszerű férhely nyilik, mely foktérrel összekötve, kerti csarnok gyanánt szolgál és a lépcsőházhoz hasonlóan butorozva, már a belépésnél is a kellemes családi lak benyomását teszi az emberre. Az első emeleten a lépcsőház mindkét oldalán keskeny karzat húzódik végig, melyről az érkező vendégeket üdvözölni lehet, míg a harmadik oldalon a nagy méretü főfolyosó nyulik le, melyről az összes fogadó- és lakótermekbe juthatni. A folyosó nyugati végéhez sorakoznak a konyha és a cselédszobák, melyek melléklépcső által a földszinttel és a padlásemelettel vannak összekötve, mely utóbbin a tartalék családi vendégszobák mellékhelyiségekkel együtt találhatók. A lakhatósági kényelem elve a belső berendezés részleteiben is érvényesül. Bolthajtásos gipszvakolatu, világos agyagszinezésü mennyezettel és hasonló szinü aranynyal gyöngéden átszött kárpitfalakkal biró termek és öltözők késő renaissance stylben tartott kényelmes hajlékokat képeznek; míg az ebédlő, azaz ennek famennyezete, szobabélése, erkélye és kandallója a külső homlokzathoz idomul. Csinos változatossággal, de czéljuknak megfelelően egyszerűbb berendezéssel, fűződnek ezekhez a többi lakóhelyiségek. [ …] A minden oldalon levő és sokszorosan tagolt ablakok olmozás által vannak élénkitve és kápráztató ólomvonalai által hatásos részletként tünnek fel. [ … A kastély] nagy kincsét rejti a korai renaissanceból eredő régi butoroknak.“ A városka központjában álló kastély főhomlokzatával a település főutcájára néz. Mögötte fallal körülkerített kert terül el; ebben áll a Kuffner család elegáns, klasszicizáló stílusú mauzóleuma, melyet 1926-ban Milan Harminc építész terve alapján emeltek. A kert falában hátul is nyílott kapu, ahonnan egyenesen az utca túlsó oldalán álló – és kastélyból is jól látható – cukorgyárba lehetett átmenni.

Kategóriaépület, építmény
TelepülésDiószeg [Sládkovičovo]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotfelújításra szorul
GPS48.206178, 17.646157
Pontos helyszín, címFucsík utca 346/176 - Fučíkova 346/176
Készítés időpontja1886
Készíttető neveKuffner Károly
LétrehozóFranz Neumann, építész, - Oesterreicher, Beschorner, Falkenstein, Schwarz, Milde cégek
Készítés céljának ismert okalakhatás
Felirat-
Gondozását felügyeliismeretlen
ForrásinformációkSisa József, Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon, Budapest, 2004, 249–251. oldal
Rövid URL
ID24894
Módosítás dátuma2019. június 7.
dioszeg-kastely (4)
dioszeg-kastely (5)
dioszeg-kastely (6)
dioszeg-kastely (7)
dioszeg-kastely (11)
dioszeg-kastely (12)
dioszeg-kastely (13)
dioszeg-kastely (14)
dioszeg-kastely (16)
dioszeg-kastely (18)
dioszeg-kastely (20)

Hibát talált?

Üzenőfal