Id. Endreffy János 1848. február 9-én született Mezőberényben. Pozsonyban végezte el az evangélikus teológiai akadémiát, majd 1870-ben, egy évig a Jénai egyetemen tanult. Szolgálati helyei: Békéscsabán tanítóként, majd Tótkomlós, Pilis, Csomád, Fót, Domony. 1888.február 1-én Felsőszelibe jött lelkésznek. Felesége a bártfai születésű Tepliczky Anna. Gyermekeik: 1889: Eugénia és Erzsébet, 1890: Vilma, 1891: János
Id. Endreffy János idejében újították fel a felsőszeli templomot, paplakot, tanítólakot, sőt az iskola is bővült egy tanteremmel. Írásai jelennek meg az egyházi sajtóban, illetve 1899-ben napvilágot lát a Pünkösdi emlék című könyvecskéje, amely prédikációkat tartalmaz. Akárcsak az 1903-ban, Losoncon kiadott Reformációi beszéd c. füzet is. Legjelentősebb munkája azonban az Adatok a Felső-Szelii evangy. egyház történetéhez, amely 1910-ben jelent meg Galántán. 1911-ben vonult nyugalomba és Budapestre költözött. Idsb Endreffy akkor jött vissza a faluba, amikor fia, János 1918-ban itt kapta meg a lelkészi állást. Ezután már leginkább az írásnak szentelte életét: több mint száz cikke jelent meg az Evangélikus Lapban (1922-1938 között), illetve ekkor írja a biblia tárgyú színműveit is. Legismertebb volt a Jefte fogadalma, 1923, amelyet országszerte játszottak a műkedvelő előadók. Majd jöttek a következő darabok: Manassé, 1924, Bileam, 1925, Keresztelő János, 1930, Könyves Kálmán király, valamint a Vallásos színképek …
Id. Endreffy János 1938. áprílis 26-án, kilencven éves korában hunyt el. Sírja ott domborul a temetőben, Farkas Pál és Leskó Mihály lelkészek között -, amelyet a szeliek most is gondosan ápolnak.

Igaz, nem itt nyugszik, de mivel itt született és a két háború között itt gyakorolta hivatását, említést teszünk ifj. Endreffy Jánosról is.
Ifjabb Endreffy János 1891. október 9-én született Felsőszeliben, Endreffy János és Tepliczky Anna negyedik gyermekeként. Felsőszeliben töltötte gyermekéveit, és itt végezte el az elemi iskolát is. Majd édesapja nyomdokaiban haladva, elvégzi a pozsonyi teológiai akadémiát. 1913-ban, Balassagyarmaton szentelték fel lelkésszé. Egy évvel később házasságot kötött Hajek Herminával. Nem sokkal utána Selmecbányára kerül segédlelkésznek, s még ugyanabban az évben Lajoskomáromba helyezték. Részt vett az első világháborúban, ahol 1916-17-ben tábori lelkészként járta meg az orosz, majd az olasz frontot. 1918-ban került Felsőszelibe, ahol báró Podmaniczky Páltól vette át a lelkészi hivatalt. Saját mátyusföldi szülőfalujába került vissza Endreffy.
Mire vége lett a háborúnak, megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia és ifjabb Endreffy János egy új országban, a Csehszlovák Köztársaságban kezdhette meg lelkészi szolgálatát. Ifjabb Endreffy János húsz esztendeig volt a falu evangélikus lelkipásztora. Felsőszelibeli szolgálati ideje alatt rengeteget tett az itteni hívekért, a szlovákiai magyarságért. Értette a szlovákiai magyarság, az itteni evangélikusság helyzetét! Ifjabb Endreffy János az 1922-ben újraindult Evangélikus Lap főszerkesztője lett, a szerkesztés munkáját, pedig Fizély Ödön látta el. A havonta kétszer megjelenő lapot Léván, Somorján, majd Rozsnyón adták ki. Úgy az apa, idősebb Endreffy, mint a fiú, ifjabb Endreffy – gyakran publikált benne. 1935-ben ifjabb Endreffy Jánost választották meg a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség titkárává. A későbbiekben ifjabb Endreffy János lett a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség az egyházi elnöke. Ez a funkció jelentősen lekötötte az idejét, hisz most már többet volt Pozsonyban, mint otthon. Amikor 1938. áprilisában meghalt az apja, a gyerekei pedig Pozsonyban tanultak, nagy lehetőséget kínáltak fel neki. Meghívták a Pozsonyi Német – Magyar Evangélikus Egyházközség lelkipásztorának. Endreffy János elfogadta, így 1938. májusában elbúcsúzik a felsőszeliektől, s a fővárosba, Pozsonyba kerül. Teljes mértékben bekapcsolódik a pozsonyi magyarság kulturális életébe: a lelkészi tevékenysége mellett elvállalta a helyi gimnázium hittantanári posztját. 1939-ben pedig a Toldy Kör alelnökévé választják.
A második világháborút követően a nagyhatalmak a párizsi békével visszaállítják Csehszlovákiát. A megalakuló új hatalom nem nézte jó szemmel a magyarságért végzett tevékenységét, kiutasította az országból. Először Mezőhegyesre kerül, majd 1948-ban, a Mágocsra kitelepített Felsőszeliek csoportja hívta meg lelkészének. Öt évet szolgált Mágocson, innen ment nyugdíjba 1952 őszén és Nyíregyházára került az egyházi öregotthonba. Három gyermeke volt: Zoltán (született 1915-ben), akiből szintén pap lett, Géza (született 1918-ban) belőle orvos, míg Lóránt (született 1920-ban) katonai pályára lépett.
Ifjabb Endreffy János 1973 december 31-én, nyolcvankét éves korában hunyt el Nyíregyházán. Irodalmi munkái közül érdemes megemlíteni “A 450 éves Luther és a mai katolikusság 1483-1933”, amely 1934-ben jelent meg Pozsonyban.
Ifj. Endreffy János jelentős szerepet játszott a két világháború között a szlovenszkoi magyarság, a magyar evangélikusság körében. “A 450 éves Luther és a mai katholikusság” című1933-ban megjelent könyvét Yrjöö Loimaranta helsinkii evangélikus dómprépostnak és közoktatási államtitkárnak ajánlotta. A felsőszelit felkereső finn küldöttség fogadásáról, a közös finn-magyar istentiszteletről “Finn testvérek Felső Szeliben” címmel az Evangélikus Lap XIII. évfolyam 10-11. számában (1934. VI. 14, Somorja) megjelent cikke betekintést enged a Finn Evangélikus Egyház és a szlovenszkoi kisebbségi magyarság kapcsolattartásába, az akkori hétköznapokba.