Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2018. július 18.

Heckenast Gusztáv sírja

2016. január 19.

Apja, Heckenast Mihály a kassai német evangélikusok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait Eperjesen végezte, de a család rossz anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. Ezután fűszerkereskedelemmel foglalkozott. 1826-ban Pestre ment, és Wigand Ottó könyvkereskedőnél helyezkedett el. 1832-ben, miután Wigand Ottó Lipcsébe költözött, az üzletet megvásárolta. Váci utcai üzletét az 1838-as nagy pesti árvíz szinte teljesen elpusztította. Az újranyitást magyar írók segítették, a Budapesti árvízkönyv című kiadvány jövedelmével. Külföldi kollégái is elengedték a tartozásait. 1838-ban nyitotta meg kölcsönkönyvtárát 8000 kötettel. 1840-ben társult Landerer Lajos nyomdásszal (a cég nevét ezzel Landerer és Heckenastra változtatva), megindította Bibliographiai Értesítőt, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű könyvvel foglalkozó folyóiratot. A lap 1842-ben megszűnt.
“Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a Pesti Hírlapnak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…” – Kossuth Lajos
1848. március 15-én az ő nyomdájában nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Már előző este értesült arról, hogy mire készülnek Petőfiék. Heckenast nem ment aznap a nyomdába. Nem tudni biztosan, hogy politikai meggyőződés, vagy az üzletet féltő óvatosság húzódott mögötte. Landerernek 1849-ben bujdosnia kellett, és visszatérte után sem vehetett részt a cég irányításában, Heckenast egyedül vezette. Landerer 1854-ben meghalt, a nyomda Heckenast tulajdonába ment át. 1854-ben házasságot kötött Bajza Lenke írónővel, Bajza József költő lányával, akitől később elvált.
Kiadványainak nagy része magyar írók, költők műve volt, az ő nyomdájában jelentek meg többek között Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vajda János, Jókai Mór, Jósika Miklós írásai. Elsőként adott ki gyűjteményes sorozatot (Magyar Remekírók). Alapítója volt a Vasárnapi Ujságnak. Vállalata 1873-ban beolvadt az akkor alakult Franklin Társulatba. A II. világháborúig ez a cég volt Magyarország egyik legjelentősebb kiadója illetve nyomdaüzeme.1948-ban államosították, kiadói tevékenységét a Szépirodalmi Könyvkiadó vette át.
Heckenast Gusztáv 1873-ban Pozsonyban telepedett le, itt is halt meg 1878. április 10-én.
1986-ban, Heckenast Gusztáv születésének 175. évfordulóján tettek a Kecske utcai temetőkápolna falára emléktáblát (sírja mellé), magyar és szlovák nyelvű szöveggel: „könyvkiadó, könyvkereskedő, magyar, német és szlovák nyelvű művek, hírlapok folyóiratok terjesztője, a közép-európai könyvkultúra egyik megalapítója és fáradhatatlan munkása”.

Kategóriatemetők, sírkövek, sírhelyek
TelepülésPozsony [Bratislava]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapotfelújításra szorul
GPS48.147216, 17.099403
Pontos helyszín, címVédcölöp út 27/A. - Palisády 27/A.
Készítés időpontja1878
Készíttető neveismeretlen
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okakegyeleti célok
FeliratGustáv Heckenast / 1878
Gondozását felügyeliismeretlen
ID10459
Módosítás dátuma2016. január 19.
Heckenast Gusztáv sírja
Heckenast Gusztáv sírja
Heckenast Gusztáv sírja
Heckenast Gusztáv sírja
Heckenast Gusztáv sírja
Heckenast Gusztáv sírja
Heckenast Gusztáv sírja

Ha hibát talált, jelentse!

Üzenőfal