Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2024. március 29.

Beckó (Bolondóc) vára

Beckó (Bolondóc) vára

A feltárásokat végző szlovák régészek szerint már 896 előtt is emelkedett ezen a helyen egy fából készült morva erődítmény, de ennek még semmiféle nyomát nem sikerült fellelniük. A nagy valószínűséggel a XII. században felépített, és várispánság székhelyéül szolgáló Beckó első, napjainkig fennmaradt írásos említése csak Anonymus történetírótól maradt fenn, aki 1205 után írt róla. A meredek sziklacsúcsot koronázó kővárba húzódott fegyveresek visszaverték az 1241-es tatárjárás idején a támadó mongol lovasságot. A XIV. század elején a Vág folyó vidékének sok más erősségével egyetemben Beckót is elfoglalták Csák Máté oligarcha fegyveresei. A báró uralmának csak az 1321-ben bekövetkezett halála vetett véget, ami után Károly Róbert király birtokába került a vár és minden hozzá tartozó jobbágyfalu. Luxemburgi Zsigmond király a leghűségesebb párthívei közé tartozó, lengyel származású Stibor bárónak adományozta oda, aki itt építette ki a fényűző főúri szállását. Ez a XV. századi időszak számítható Beckó várának fénykoraként. A várbirtokot Stibor erdélyi vajda halála után az egyetlen fia örökölte meg, majd az ő 1434-es elhunyta után – a törvény szerinti leány-negyed részeként – Stiborici Katalin. Miután a főnemesi kisasszony alsólindvai Bánffy Pál királyi lovászmesterhez feleségül ment, a beckói váruradalom is ezt a nagyúri famíliát gazdagította. A magas sziklacsúcson emelkedő vár a fennállásának további évszázadaiban végig a Bánffy család tulajdonában állt. Mivel Beckó a XVI. – XVII. században messze esett a török hódoltság véres csatamezőitől, viszonylag nyugodtan élhettek a földesurai a biztonságos falak mögött. Egyetlen esetet jegyeztek fel a krónikák, miszerint 1599-ben egy erre portyázó tatár lovascsapat intézett támadást ellene, de az őrség sikeresen visszaverte a rohamukat. Mivel Beckó vára nem számított katonailag fontos helynek, magánföldesurai nem építették ki a korszak hadviselésének megfelelően, csupán egyetlen ágyúbástyával erősítették meg a felsővárat. A XVII. századi Habsburg császári és királyi ház ellen vívott erdélyi hadjáratok idején {Bocskai, Bethlen és I. Rákóczi György fejedelmek} nagy valószínűséggel az őrsége önként kaput nyitott a megjelenő erdélyi seregek előtt. Az 1644-es esztendőben Bánffy Kristóf nagyúrral fiú utód hátrahagyása nélkül kihalt a főnemesi család. A leányági örökösök {hat famíliához tartoztak!} az erősség fenntartásával nem, csak a 17 jobbágyfaluból álló uradalom megszerzése érdekében folytatott perrel törődtek, így az egykoron fényes napokat látott erődítmény romlásnak indult. Beckó utolsó katonai eseménye 1707-ben történt, amikor Ocskay László portyázó kuruc lovasai megtámadták és elfoglalták a kőfallal kerített kicsiny városkát, majd a vár ellen vonultak fel. Ennek védői azonban szapora sortüzeikkel véresen visszaverték a felkelők támadását, mire a kurucok bosszúból kifosztották a várost és a templomokat, sőt az egykorú források szerint a helybeli asszonyokat meztelenre vetkőztetve kihajtották a havas utcákra. Miután 1708-ban Rákóczi fejedelem sorsdöntő csatát vesztett Trencsénnél, erről a vidékről végleg kiszorultak a Habsburg ház ellen fegyvert fogó felkelők. 1711-ben, a Rákóczi szabadságharc bukása után Beckó vára, valószínűleg császárhű tulajdonosai miatt, elkerülte a magyar várakra kimondott lerombolási parancsot. Rövidesen azonban, 1729-ben elérte a végzete, egy tűzvészben leégett az egész vár, a hatalmas helyreállítási költségei miatt pedig a tulajdonosai nem építették újjá, hanem a környékbeli jobbágyfalvakban emelt kényelmesebb kastélyaikba költöztek el. A következő évszázadokban egyre pusztultak a falai, épületei, míg 1970-től kezdődően megkezdték a régészeti feltárását és restaurálását. Bár a műemlékvédelmi munkálatok jelenleg már befejeződtek, a 2002-es terepbejárás adatai szerint vannak lezárt részei, amiket nem tekinthet meg a régmúltra kíváncsi látogató.
Leírása:
A Vág menti Inóc hegység tövében, a folyó bal partján, a síkságból kiemelkedő 70 méter magasságú, magányos mészkősziklára épült fel Beckó vára. Tengerszint feletti magassága 245 méter. Nagyjából É-D-i irányban hosszan nyúlik el a viszonylag keskeny sziklagerincen a tekintélyes területű középkori erősség. Az egykori legkülső – napjainkra már elpusztult – kapun belépve hosszú falszorosba jutunk. Innen újabb kapun át, érkezünk meg az alsóvár nagyméretű udvarára, amit magas várfalak vesznek körbe. A függőleges sziklafal mellett ÉK-felé a várfal teljesen lenyúlik a hegyoldal lábáig. A várudvar felé hatalmas méretű, vastag falú XVI. században épített bástya lőrései tátongnak. Ezekből a védők pusztító ágyútűz alá vehették az alsóbb szintre betört ostromlókat. A várudvarról bal felé, egyre magasabban vezet az út, amin haladva megérkezünk a felső várba. Jobb oldalról szögletes öregtorony fogad, mellette kör alaprajzú torony, és a már említett ágyúbástya magasodik. A Ny-i oldalt az L-alakú lakóhelyiség szobái foglalják el. Innen a sziklagerinc legmagasabb pontjához vezet az utunk. Szinte teljes magasságáig áll a sokszögletű várkápolna, aminek csodálatos gótikus boltívei még részben láthatóak. A sziklacsúcs végén a Stibor vajda által építtetett több emelet magas palota romjai fogadnak minket. Ennek az ÉNy-i oldala az alapokig ledőlt, de a többi helyen teljes magasságig állnak a építők által gótikus stílusban emelt falak. Az impozáns építmény a XV. században Magyarország egyik legfényűzőbb főúri lakhelyének számított.
A beckói vár legendája:
A legenda szerint a várat Stibor vajda építette Becko nevű udvari bolondjának, akinek sikerült őt megnevettetni egy kimerítő vadászat után a többi nemessel együtt. Stibor vajda jókedvében megígérte neki, hogy teljesíti bármilyen kívánságát.
Becko udvari bolond azt kívánta, hogy a közeli sziklán építtessen neki Stibor vajda egy várat. Mivel Stibor vajda komolyan vette a nemes adott szavát, ahogy megígérte, úgy is tett – a közeli sziklán megépítette a várat. Stibornak viszont a felépített vár annyira megtetszett, hogy Becko udvari bolondjának felajánlotta, hogy a várért annyi aranyat ad neki, amennyit ő maga nyom. Becko beleegyezett azzal a feltétellel, hogy a vár az ő nevét fogja viselni. Így lett a neve Beckó vára.

Kategóriaépület, építmény
TelepülésBeckó [Beckov]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapotfelújításra szorul
GPS48.790889, 17.898364
Pontos helyszín, címBeckó - Vár - Beckov - Hrad
Készítés időpontja13. század
Készíttető neveismeretlen
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okavédelmi, lakhatás
Felirat-
Gondozását felügyeliismeretlen
Forrásinformációkhttp://varak.hu/latnivalo/index/2548-Becko-Var/ *** http://slovenskedovolenky.sk/cikk/legenda-becko-beckov-vararol-560.php
Rövid URL
ID21282
Módosítás dátuma2018. szeptember 11.
becko-var (2)
becko-var (3)
becko-var (6)
becko-var (8)
becko-var (13)
becko-var (21)
becko-var (26)
becko-var (27-1)
becko-var (32)
becko-var (37)
becko-var (41)
becko-var (43)
becko-var (44)
becko-var (53)

Hibát talált?

Üzenőfal