A Klarasszia-utczából, a főgimnázium kapujának átellenében, a régi Országház épületében lévő Boltívhez jutunk, mely a Mihály-, illetőleg a Ventur-utczába vezet. Itt a Boltív alatt van a városi kézikönyvtár, a mely 1900 október hó 1-én nyílt meg. Alapja a régebben fönnállott pozsonyi “Haladó-kör” egyesületi könyvtára. A benne levő kötetek száma megközelíti a 7000-et, a folyóiratokkal együtt a 10.000-et. A könyvtár személyi és dologi kiadásait a város fedezi, a mely ezenfölül évenként még 2000-2400 koronát fordít a könyvtár gyarapítására. Ugyanezen czélra az állam évenként 2000 koronát áldoz, 40.000 koronával pedig az építendő állandó helyiséghez fog hozzájárulni. Legközelebb meg fog valósulni a kulturpalota eszméje, s e kulturpalotában a városi természetrajzi múzeummal, a tervezett állandó képtárral stb., a városi közkönyvtár is elhelyezést nyer.
A Boltív alól a ujabb országház elé jutunk, mely Pozsony egyik legnagyobb épülete. „Építette 540 négyzetölnyi területen, 4 házhelyen Mária-Terézia udvari építészének Hildebrand Lukácsnak a felügyelete alatt Römisch kamarai építész 1753-ban. A rengeteg épület frontjában 60-nál több ablak van s kapuja felett pompás vasművű balkon ékeskedik. Egy a balkon felett a falba alkalmazott feliratos márványtábla az épület építésének céljául az igazságszolgáltatást mondja.
“Curia Fisci Regii Hung. Regnante Maria Theresia Augusta Hung. Boh. Regina, Austriae Archiducissa, Ut juncta Clementiae Justitia in ea perennet Amplior operibus a fundamentis extruxit A. R. S. 1753. Futura deserit, qui praesentia negligit.”
E Kamará-nak nevezett épületben tartották a magyar Rendek és főrendek 1802-től 1848-ig országgyűléseiket. Ez épületben alapította gr. Széchenyi István 1825-ben nov. 3-ikán a Magyar Tudományos Akadémiát, amely hazafias célra ugyan e teremben ugyanazon a napon gr. Károlyi György, Vay Ábrahám és gr. Andrássy György nevezetes összegeket ajánlottak fel. E teremben mondották ki az 1843-44. évi országgyűlésen a magyar nyelvet, a törvényhozás, a közigazgatás és a tanítás nyelvének. E teremben szólott, századok után először, 1847-ben nov. 7-ikén a király (V. Ferdinand) magyarul a rendekhez. E teremben alkották meg az 1848-ik évi dicső törvényeket. Újabban Pozsony szab. kir. város közönsége ennek emlékére a következő vörösmárvány emléktáblát tétette az épület falára:
“Magyarország fő- és nemesi rendjei a népszabadság eszméjétől föllel-
kesülve, e történelmi nevezetességű palota tanácskozási termeiben alkot-
ták meg halhatatlan emlékű nagy művöket,
Az 1848-iki TÖRVÉNYEKET
és azokkal a modern magyar államot.
Örök dicsőség
és a fölszabadított népmilliók hálája emlékükre.
A nagy esemény színhelyét az utókor számára ez emléktáblával meg-
jelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte
POZSONY szab. kir. város
törvényhatósági bizottságának 1898. évi márczius hó 7-én tartott közgyűlése.”

(Az impériumváltás mint megannyi mást, ezt a táblát is eltüntette.)
„1849-től fogva az épület katonai laktanyává lett. 1859-ben a cs. kir. Helytartóságé, majd ennek feloszlatása után a kir. Váltótörvényszék s a cs. kir. Pénzügyi Procuratura hivatalai költöztek be. Ujabban iskolák és chemiai laboratorium is voltak benne elhelyezve. Legujabban, 1891-óta, mikor a Budapesten elhelyezett kir. Itélőtáblát decentralizálták, a kir. Itélőtábla foglalja le részben. E tábla működési tere Pozsony, Nyitra, Trencsén, Liptó, Árva és Bars megyékre, illetve a pozsonyi, nyitrai, trencséni, rózsahegyi és aranyos-maróthi kir. Törvényszékekre és az ezek alá rendelt 36 járásbíróságra terjed ki.
A nagy épület egy másik részében a kir. Főügyészség működik. Ez a bűnvádi perrendtartás életbeléptetésével, 1900. Januári-sején lépett a kir. Itélőtábla mellett, de attól függetlenül életbe. Hatásköre ugyanazon területre terje ki, mint a kir. Itélőtáblájé.
Az épület többi helyiségeit a VI. számú m. kir. Kataszteri felmérési feügyelőség és a m. kir. Kataszteri térképtár foglalják el. Az épületnek e sok célra történt felhasználása természetesen magával hozta eredeti tervezetében való átalakulását. A régi gyűlésterem is teljesen átalakult.”
1953-tól az Egyetemi Könyvtár székhelye.