A benefai Bacsák családnak már a XVII. században fontos szerepe volt Pozsony vármegyében. Ebből a családból az 1755. évben készült nemesi összeírásban már említik József és János nevét. János alispán volt Pozsony vármegyében (1764), majd a magyar királyi helytartóságnál tanácsos (1787). József szintén tanácsos volt (1770).
A Bacsák-család a múlt század első évtizedeitől jelentős birtokkal rendelkezik Nagylégen, Előpatonyban, Síposkarcsán és csaknem egészében földesúri joggal birtokolja Szász községet. Előnevét Benefá-ról írja. A nemességet Kristóf szerezte.
A Bacsák-család jeles tagjai között szerepelt benefai Bacsák Zsigmond áldozópap, pozsonyi kanonok. Meghalt 1784. április 28-án, Nagyszombatban van eltemetve. A kor szellemének megfelelő tudományos munkásságot is végzett.
Bacsák Miklós a múlt században Pozsony vármegye tiszti főügyésze volt. Fia benefai Bacsák Pál Szászon született 1836-ban. Számos tisztséget töltött be Pozsony vármegyében; volt a vármegye aljegyzője (1861), a vármegye főjegyzője (1867), majd 1863-ban a vármegye alispánja volt. 1880-ban megvált az alispáni széktől és a Pálffy-családnál vállalt jószágkormányzói feladatot.
Bacsák Pál testvére István Szászon élt és gazdálkodott. A család további tagja Bacsák Kálmán az 1880-as évben, mint árvaszéki elnök halt meg.
Dr. Bacsák Kálmán, a somorjai járás főszolgabírója volt. Pozsonyban született 1883. április 13-án. A fent említett Kálmán volt az édesapja, anyja Láng Jozefin. Az ifjú Kálmán a századforduló éveiben (1901-1905) Pozsonyban kezdte el jogi tanulmányait, majd a kolozsvári Jogi Egyetemen szerzett doktori diplomát. Közéleti pályafutását 1905-ben kezdte el Pozsonyban, ahol a tiszti ügyészségen vállalt szolgálatot. Itt 1922-ig dolgozott, majd 1935-től Csadcán volt a közigazgatás kormánybiztosa. Az anyanyelvén kívül beszélte a német, a francia és a szlovák nyelvet is.