A református egyházközséget a településen a 17. század közepétől említik a krónikák. Legrégibb relikviája az aranyozott úrvacsorai kehely 1720-ból. A 19. században népes gyülekezet élt itt, lelkészlakot és tanítói lakot tartott fenn, önálló iskolája volt. A templom terméskőből épült 1785-ben, kb. 600 férőhellyel, melyet Laky Antal szentelt fel.
A második világháborúban, 1944. december 20-án, a Garamnál három hónapra megállt a frontvonal. A folyó keleti partján a szovjet, nyugati partján a német hadsereg tartotta az állásokat. A visszavonuló német hadsereg öt templomot robbantott fel (Érsekkéty, Nyirágó, Garamvezekény, Zseliz és Alsóvárad). A kétyi templomból csak az alapok maradtak meg, a parókia is bombatalálatot kapott. A tanítói lakon és iskolán kívül mindent újjá kellett építeni. A parókia az ötvenes években épült, az új templom, az akkor 1000 lelkes gyülekezeti tag összefogása árán, 1965-ben lett felszentelve.